Igazodj a piachoz! - avagy a divattrendek formálása
Legutóbbi posztomat azzal zártam, hogy mit is lehet kezdeni egy aligha reprezentatív, számban is megkérdőjelezhető piackutatási eredménnyel, ha arra keressük a választ, hogy szükség van-e a kézműves termékeinkre vagy egyéb szolgáltatásainkra.
Nos, a marketing-tanácsadók második paradoxonát fogom ezúttal boncolgatni. Ők ugyanis azt mondják, hogy nincs más választásunk, minthogy a piaci igényekhez, akár divattrendekhez igazítsuk a termékünket. Olyan kézműves terméket kell készíteni, amire az embereknek szükségük van függetlenül attól, hogy az a kedvenc technikánk, anyagunk, formánk-e vagy sem.
Itt ismét fogja a fejét egy rutintalan, ám annál is reménytelibb leendő kézműves vállalkozó, hiszen az ő hobbija már évek óta megvan! Mi a teendő akkor, ha a kérdőív azt az eredményt hozta, hogy az emberek kézműves sört vagy kovácsoltvas ágykereteket szeretnének látni a piacon, de én kézműves ékszereket készítek!?
Szerintem elég szembetűnő a különbség a három kézműves iparág között, és ha megfeszülök se fogok tudni nemhogy holnaptól, de 5 év múlva sem kovácsoltvas ágykereteket készíteni, ahogy kézműves sört sem.
Véget ér, mielőtt elkezdődne?
Tegyem a fiókom mélyére azt a pár kérdőívet, amit nagy nehezen sikerült kisajtolni pár segítőkész emberből, és lesütött szemmel üljek vissza a hobbi asztalomhoz, és folytassak mindent úgy, ahogy eddig is tettem? Adjam fel az álmaim, hogy egyszer az életben olyan munkám lesz, amit élvezettel tudok végezni? Amikor a hétfő reggel lesz a legkedvesebb pillanatom a héten, mert újra odaülhetek a műhelyembe, és alkothatok?
NEM! NEM! és NEM!
Miért kellene nekünk, kézműves kisvállalkozóknak, kifordulnunk önmagunkból, és egy olyan tevékenységbe, akár leendő divattrendekbe beleásni magunkat, amivel korábban talán még sohasem találkoztunk csak azért, hogy megfelelhessünk saját elvárásainknak, céljainknak és egy kézműves vállalkozást vezethessünk?
A nagy világmárkák sem kérdezik meg tőlünk, hogy ki szeretne egész nyáron élénk korall ruhákat látni a kirakatban, hanem kész tények elé állítva bennünket az egész divatvilág karöltve beáll a sorba, és onnantól mindenki élénk korall színű ruhákat fog kínálni.
Hogy miért? Mert “ez a divat”. Mert a Pantone előzőleg eldöntötte, hogy az év színe 2019-ben az élénk korall lesz, ezért a világmárkák fejet hajtanak előtte, és szorgosan elkezdik gyártani az aktuális divattrendeknek megfelelő korall színű cikkeket.
Nos, mi, kézműves vállalkozók esetében természetesen ennyire azért nem drasztikus a helyzet, és ennél mi sokkal rugalmasabbak is vagyunk – szerencsére! -, hiszen mi egyedi termékeket készítünk, amit bizonyos mértékig igenis tudunk a célközönség igényei szerint alakítani, de a fő tevékenységi körünk, ahogy a fő termékpalettánk nem fog változni. Így, kedves olvasóim, aki inkább kézműves sört szeretne vásárolni, azt sajnos nem fogom tudni kiszolgálni sem most, sem később, mert nálam továbbra is az egyedi, kézműves ékszerek lesznek fókuszban. 😉
Kié a végső szó?
Jogosan merül fel a kérdés. Vajon az emberek igényei alakítják a piacot, vagy a piac kényszerít az emberekre olyan új ízléstrendeket, amelyekről sosem gondolták volna korábban, hogy szükségük lenne rá, vagy éppen bele fognak szeretni. Erre a kérdésre egy rövid példát hoznék válaszként.
33 évesen már jópár állásinterjún túl vagyok, és mindig a bicska nyílik ki a zsebemben, amikor leültetnek egy üres terembe, szemben a HR-es kollégák, akik felteszik a bűvös első kérdést: “Van bármi kérdése?” Kérdést az ember akkor tud feltenni, ha már van egy kiinduló pontja, amire építheti a kis tudástárát a munkával vagy éppen egy termékkel kapcsolatban. (Igen, tudom, hogy a kérdés hátterében az áll, hogy leteszteljék a delikvenst, mennyire nézett utána az adott cégnek, de ezt nem itt fogjuk megvitatni.)
Te tudod, mely divattrendek termékeire lenne igazán szükséged?
Nos, a piaci igények is kicsit ehhez hasonlítanak. Amíg nem látják az emberek, hogy mi a választék a piacon, addig igényt se formálhatnak másra, valami újra. Nem tudnak finomhangolást kérni, nem tudnak módosítást kérni, hiszen még azt sem tudják, hogy mihez kérnék.
Ezért nem tudok azonosulni azzal, hogy a “piac” döntse el teljes egészében, hogy én mivel szeretnék foglalkozni, mert a “piac”, azaz az emberek, nem is feltétlenül tudják előre, hogy amit kínálnék nekik, azt ők valójában szeretni fogják-e vagy sem.
Ki az, aki az oldalra érkezése előtt ismerte a sujtás ékszereket? Valószínűleg nagyon kevesen vannak.
Én magam sem ismertem még őket 10 évvel ezelőtt, így hogyan is tudhattam volna, hogy egykor ezt fogom csinálni!? Ugyanez igaz a kézműves piacra. Honnan is kellene tudniuk az embereknek, hogy 12 hónap múlva az én sujtás ékszereimet szeretnék majd a karácsonyfa alatt látni?! Nem is kell tudniuk!
Röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy a kézműves vállalkozói oldal készíti a tortát, de a kézműves piac, a leendő vásárlók döntik el, hogy milyen cukormázzal vonjuk azt be.
Így, kedves olvasóm, nagyon is nagy szereped van a végeredmény kialakulásában, hiszen az egyenlet egyik szorzója TE vagy! Márpedig ha az egyik szorzó kiesik, akkor a végeredmény is egy csupasz tortaalap lesz csak, olyat pedig nem teszünk a karácsonyi asztalra, nemigaz!?
Soron következő cikkemben továbbfűzzük a kézműves lét egyéb kihívásait, amiből valljuk be, van bőven! 😀 Tarts velem legközelebb is!
Valamint, ha közelebbről érdekel a kézműves vállalkozói lét mikéntje, kövesd be Insta oldalamat is, ahol rengeteg témát dolgozok fel ezen a területen – időnként egy kis önismerettel, önfejlesztéssel fűszerezve.
Várlak szeretettel bármely felületemen!
